|
Január utolsó napjaiban kezdődtek Az ember tragédiája próbái a debreceni Csokonai Színházban. Ennek folyamatába tekinthet be az olvasó. Nem próbáról próbára haladunk, és nem is színről színre. Csupán felvillantunk néhányat azokból a gondolatokból, amelyekkel az alkotók a próbák során foglalkoznak. Vidnyánszky Attila Tragédiáinak története immár másfél évtizedes, a debreceni a 4.0 verzió.
|
|
10. bejegyzés – Egy trilla a végére |
|
Legyen ez az utolsó bejegyzés a naplóban. Megvolt a premier (és a második előadás is). Innentől, ami fontos, az már a nézők előtt történik. Nagy hajtást tudnak maguk mögött az alkotók, pihenésről szó sincs (lásd: „Be van fejezve a nagy mű, igen. / A gép forog, az alkotó pihen.”).
|
|
|
9. bejegyzés – És Lucifer az eszkimót dühében elveri |
|
Az én „megoldásom”, hogy nemtelenné, szinte személytelenné kell válnia Lucifernek, így azzá lehet, amit képvisel – mondja Pálffy Tibor, aki a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházból érkezett Lucifer szerepére Debrecenbe.
|
|
8. bejegyzés – „Legyen olyan, hogy haza” |
|
A föld. A színpad közepén földkupac. Körbeállják munkásruhába öltözött alakok. Aztán odalép az Úristen, és valami megmozdul. Az Úristen földből előhúzza Ádámot. A teremtés végtelen pillanata. Vajon működni fog a színen? Nem „húzza le” a föld valóságossága?
|
|
7. bejegyzés – Lucifer Ádámja és az erős Éva |
|
Nekem Lucifer is ember volt – mondja Trill, aki 1999 óta mindig a bukott angyal szerepét játszotta Vidnyánszky Attila Tragédia-verzióiban, s aki 2012-ben Ádámként lép színre Debrecenben. Vass Magdolna frissen végzett Vidnyánszky kijevi magyar színész osztályában, amikor Éva szerepét a beregszászi Tragédia '99-es ősváltozatában megkapta.
|
|
6. bejegyzés – Nem itt és most! |
|
Nézem a jegyzeteim – még mindig van mit írni az első Miért?-ről. Ők már jóval túl vannak ezeken, amikor Önök ezt olvassák. Haladni kell. Elképesztő meló van még előttük. Már régen vége a hármas próbáknak. Megjöttek a beregszásziak.
|
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>
|
|
1 / 2 oldal |