• Prológ
• színlap
• Kodály a Háryról
• visszhang
• vendégjáték
• képgaléria
• videó
• Minden oldal

Vannak nagy mesélő tehetséggel megáldott népek – Afrikában, Közép-Ázsiában –, akik művészien tudnak mesélni, sőt „hivatásos" mesélőik vannak. Álmodozó, szárnyaló képzeletű fajták, sűrű képteremtő nyelvvel, melyre rápattannak bölcs bolondjaik, s repülnek kalandról kalandra, történetről történetre, mint „a madár ágrul ágra". Ilyen nép vagyunk mi is. Népünk tapasztalatát hordják meséink, dalaink, és a mi falvainkban is voltak hivatott mesélők, nem csupán zenészek. (Majd jött a gramofon, majd jött a tévé...)

előadások »

A Háry Jánosban Kodály zenéjének és Garay János Obsitos című meséjének találkozása népünk e két talentumának gyönyörű ötvözetét adja.

Háry János, aki ..."midőn bejárta szép Tirolországot, / A stájer hegyekben oly magasra hágott: / Hogy haját a napnak lángja meg ne kapja, / A hegyet végiglen, csak hason mászhatta..."

Rendező: Vidnyánszky Attila | Premier: 2011. április 29. | Csokonai Színház, nagyszínpad

(A Háry János plakátját  Márton László, Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola diákja tervezte)

Kodály Zoltán: Háry János

Daljáték négy kalandban, elő- és utójátékkal, két részben
A szövegét Paulini János és Harsányi Zsolt írta Garay János "Az obsitos" című humoros elbeszélő költemény nyomán

Vezényel: Kocsár Balázs, Csurgó Tamás

Továbbá: első pór, második pór, Dufla generális, első huszár, második huszár, első tüzér, második tüzér, udvari lakáj

Közreműködik a Debreceni Filharmonikus Zenekar és a Csokonai Színház Énekkara | a Bányai Júlia Általános Iskola | A gyermekkar vezetője: Nemes József | Karigazgató: Pálinkás Péter | Debreceni Hajdú Táncegyüttes | Az együttes vezetői: Tiszai Zsuzsa és Lovas Bálint

Korrepetitorok: Gyülvészi Péter, Kunsági István, Csűry Tamás Dániel, Szentai Cecília | Súgó: Dihen Viktória | Ügyelő: Szabó Krisztián | Rendezőasszisztens: Bakai Barbara | Koreográfus asszisztens: Laczó Zsuzsa

Dramaturg: Szász Zsolt | Díszlet: Alexander Belozub | Jelmez: Bianca Imelda Jeremias | Koreográfus: Gemza Péter

Rendező: Vidnyánszky Attila | Premier: 2011. április 29. | Csokonai Színház, nagyszínház

A debreceni Csokonai Színház és a Magyar Állami Operaház Budapest közös produkciója

Kodály Zoltán a Háry Jánosról

Kodály ZoltánMihelyt Háry megszólal, „kezdődik a mese”. Ez a kulcsa a darab Háryjának, akiben Garay elmúlhatatlan obsitosa is megvan, de több annál. Sokkal több, mint egy jóízű genre-alak, mint egy magyar miles gloriosus: ő maga az életre kelt mesetermő fantázia. Nem hazudik: mesét teremt; költő. Amit elmond, sohasem történt meg, de ő átélte, tehát igazabb a valóságnál.

Zenében is ilyesvalami kellett a darabhoz, nem tudom mennyire sikerült. De tudom, hogy jók a szereplők dalai. Egytől-egyig a néphagyományból valók, egy-két órai utazás árán ma is hallhatók falun. Minden egyéni líránál alkalmasabbak arra, hogy „lírai hitel” erejével hassanak a szereplők ajkán.

Gyöngyszemek, csak a foglalatuk enyém. Igyekeztem, hogy méltó legyen hozzájuk.

Tudtomra most először szólalnak meg az Operaház színpadán a magyar nép dalai. Bár fakadna nyomukban egy kevés szeretet az árva ország legárvább gyermekei iránt.

Kodály Zoltán (1926)

Háry nem Münchhausen, nem „miles gloriosus”, nem holmi hazudozó. Álomlátó ő: költő. Amit elmond, az fantáziával átszőtt valóság, melyet beragyog a népmese géniusza.

Valóság: hiszen a krónikák telve vannak a magyar huszárok hihetetlen tetteivel. A XVI. században elfogták a nagy választófejedelmet. Egy egyszerű parasztfiú a napóleoni háborúk idején elnyerte a legmagasabb hadikitüntetést és a bárói címet. Nem vágyott kevesebbre, mint hogy foglyul ejtse Napóleont. Úgy hívták: Simonyi.

A nép emlékezete, mely a népmese Erős Jánosával eggyéolvasztva őrizte meg alakját, legendává alakított történelmi eseményeket. Így született végül a magyar huszár legyőzhetetlenségének hite.

Hogy került Háry Bécsbe? Mária Terézia császárnő 1760-ban nemesi testőrséget alapított, kezdetben százhúsz, utóbb ötszáz magyar vidéki legényből. Ezek a bécsi udvarban teljesítettek szolgálatot. Nem nehéz Háryt közéjük képzelnünk.

Úgyszintén történelmi tény, hogy Mária Lujza nem maradt hű Napóleonhoz, hanem férjhez ment Neipperg grófhoz. Ezt a fantázia könnyen alakítja át gáláns kalanddá a nyalka magyar huszárral. Vagyis Háry legtöbb történetében fellelhető a valóság magva.

Hogy zenében ábrázolhassam jellemét, arra a népdal látszott a legalkalmasabb eszköznek. Bőségesen éltem vele.

Részlet Kodály Zoltán Háry János szvit, Fölszállott a páva című írásból (1965)

Visszhang

Bécsi szelet császármorzsával

Nem operett, de fülbemászó slágereit szinte mindenki ismeri. Háry János ismét győzött: a közönség imádja és vastapssal jutalmazta a híres huszárt… Látványos tömegjelenetek (énekkar, tánckar, gyerekkar), és izgalmas részletmegoldások egyaránt jellemzik Vidnyánszy rendezését. Haja Zsolt ideális választás, könnyedén, szerethetően hozza Háry laza figuráját. Örzsét mi Gál Erika előadásában láttuk-hallottuk: kicsit nehezen szakadt el az operaénekesekre jellemző hangképzésről, míg a Mária Lujzaként kacérkodó Bódi Mariann ezt az akadályt jóval könnyebben vette. A daljátékban a prózai színészek is brillíroznak: az idős Háry Jánost Miske László, a fájós derkú Ferenc császárt Garay Nagy Tamás keltik életre, Krucifix generális szerepében pedig Csikos Sándor csetlik-botlik. Különösen izgalmas azonban Kiss Gergely Máté és a magát Kodályt megszemélyesítő Vranyecz Artúr háttérben (oldalt) zajló tevékenysége: ahogy végigkísérik, táncolják, mintegy kommentálják (vagy ahogy ma mondanák: kommentelik) az eseményeket. (Szénási Miklós - dehir.hu)

Igazán avatott kezekbe került Kodály alkotása

Nemzeti dalműveink sorozatos színrehozatalát legutóbb a Háry János bemutatásával folytatta a Csokonai Színház. Igazán avatott kezekbe került Kodály alkotása, mert Vidnyánszky Attila - tőle várhatóan - olyan gazdag és élvezetes előadást hozott létre, aminek a megtekintésére mindenkit jó szívvel kell biztatnom… Külsőségeiben és szellemiségében is igazán figyelemre méltó a színrevitel. Szeretet, önirónia és humor sugárzik minden mozzanatából, és a népes szereplőgárda valódi ensemble teljesítményt nyújt. (Balog József – Hajdú-Bihari NAPLÓ/haon.hu)

A fantázia diadala

Olekszandr Bilozub tervező csipkefüggönyre emlékeztető (s emiatt rafináltan megvilágítható) háttér előtt mézeskalácsot utánzó díszletekkel és szalmakellékekkel vezeti be a csudaváró publikumot Kodály Zoltán „valóságnál igazabb” képzeletvilágába. Vidnyánszky Attila rendező aztán a groteszk persziflázs és az egészséges pátosz közt egyensúlyozva, túlzásoktól és laposságoktól mentes ízléssel vezet tovább minket a szívünknek kedves Háry fantasztikus útján, a nagyabonyi kocsmától a császári palotáig – és vissza…
A címszereplő Haja Zsolt kiváló szezont zár: az operaházi (Figaro, Papageno) és a győri (Don Giovanni) szereplései mellett díjat nyert az Armel Operaversenyen (a New York-i Sirályban és a debreceni Tüzes angyalban) mutatott teljesítményéért, s ezúttal is vivőerő. Végig bírja szusszal és hanggal a három órányi játékidőt, holott valószínűleg ő a valaha volt legfiatalabb Háry - nyalka huszár, lyányok kedvence. (Tóth Dénes – Lícium Médiaportál)

Vendégjátékok

Margitszigeti Szabadtéri Színpad, Budapest – 2011. július 8. és 15.

Képgaléria

előadások » zenés » Háry János (48)

a fotókat Máté András készítette

Videó

Adobe Flash Player not installed or older than 9.0.115!
Get Adobe Flash Player here