• Prológ
• színlap
• Kodály a Háryról
• visszhang
• vendégjáték
• képgaléria
• videó
• Minden oldal

Kodály Zoltán a Háry Jánosról

Kodály ZoltánMihelyt Háry megszólal, „kezdődik a mese”. Ez a kulcsa a darab Háryjának, akiben Garay elmúlhatatlan obsitosa is megvan, de több annál. Sokkal több, mint egy jóízű genre-alak, mint egy magyar miles gloriosus: ő maga az életre kelt mesetermő fantázia. Nem hazudik: mesét teremt; költő. Amit elmond, sohasem történt meg, de ő átélte, tehát igazabb a valóságnál.

Zenében is ilyesvalami kellett a darabhoz, nem tudom mennyire sikerült. De tudom, hogy jók a szereplők dalai. Egytől-egyig a néphagyományból valók, egy-két órai utazás árán ma is hallhatók falun. Minden egyéni líránál alkalmasabbak arra, hogy „lírai hitel” erejével hassanak a szereplők ajkán.

Gyöngyszemek, csak a foglalatuk enyém. Igyekeztem, hogy méltó legyen hozzájuk.

Tudtomra most először szólalnak meg az Operaház színpadán a magyar nép dalai. Bár fakadna nyomukban egy kevés szeretet az árva ország legárvább gyermekei iránt.

Kodály Zoltán (1926)

Háry nem Münchhausen, nem „miles gloriosus”, nem holmi hazudozó. Álomlátó ő: költő. Amit elmond, az fantáziával átszőtt valóság, melyet beragyog a népmese géniusza.

Valóság: hiszen a krónikák telve vannak a magyar huszárok hihetetlen tetteivel. A XVI. században elfogták a nagy választófejedelmet. Egy egyszerű parasztfiú a napóleoni háborúk idején elnyerte a legmagasabb hadikitüntetést és a bárói címet. Nem vágyott kevesebbre, mint hogy foglyul ejtse Napóleont. Úgy hívták: Simonyi.

A nép emlékezete, mely a népmese Erős Jánosával eggyéolvasztva őrizte meg alakját, legendává alakított történelmi eseményeket. Így született végül a magyar huszár legyőzhetetlenségének hite.

Hogy került Háry Bécsbe? Mária Terézia császárnő 1760-ban nemesi testőrséget alapított, kezdetben százhúsz, utóbb ötszáz magyar vidéki legényből. Ezek a bécsi udvarban teljesítettek szolgálatot. Nem nehéz Háryt közéjük képzelnünk.

Úgyszintén történelmi tény, hogy Mária Lujza nem maradt hű Napóleonhoz, hanem férjhez ment Neipperg grófhoz. Ezt a fantázia könnyen alakítja át gáláns kalanddá a nyalka magyar huszárral. Vagyis Háry legtöbb történetében fellelhető a valóság magva.

Hogy zenében ábrázolhassam jellemét, arra a népdal látszott a legalkalmasabb eszköznek. Bőségesen éltem vele.

Részlet Kodály Zoltán Háry János szvit, Fölszállott a páva című írásból (1965)