Hét európai város – Dundee, Groningen, Aarhus, Bern, Tartu, Maribor és Debrecen – színházi kultúrájának összehasonlító kutatásában vesz részt a Debreceni Egyetem színháztudományi kutatócsoportja a Csokonai Színházzal együttműködve. A következő két hónapban előadás előtt vagy a szünetben a kutatók kérik majd a nézők segítségét.

A Debreceni Egyetem színháztudományi kutatócsoportja 2010 óta vesz részt a City-Projekt elnevezésű nemzetközi kutatásban. A kutatás hét kis európai ország, hét közel azonos nagyságú városának színházi folyamatait vizsgálja a produkciók, a produkciók eljuttatása és azok befogadása szempontjából. Vizsgálják, hogy az adott szervezeti formák között milyen esztétikai értékek születnek, s hogy milyen a finanszírozás és művészi produktum viszonya. A projekt újszerűsége, hogy egy adott ország összes színházi formáját és azok egymáshoz és a társadalomhoz fűződő viszonyát vizsgálják.

A most folyó kutatásban az skóciai Dundee, a holland Groningen, a dániai Aarhus, a svájci Bern, az észtországi Tartu, a szlovéniai Maribor és Debrecen a színházi intézményeiben folyik.

A kutatásban segítő egyetemi hallgatók az előadás előtt és a szünetben nézőket kérnek fel az együttműködésre. Vagyis elkérik a nézők e-mail címét, hogy számukra másnap elküldhessék a kérdőívet, amit azoknak 1 héten belül kell visszaküldeni.

A Csokonai Színház kéri Önöket, hogy segítsék válaszaikkal a kutatást.

A STEP nemzetközi színháztudományi kutatócsoport és annak City Projekt-je

STEP  (Project on European Theatre Systems)
A kutatócsoport célja és tagjai:
A STEP Dr. Hans van Maanen (Groningeni Egyetem) és Dr. Andreas Kotte (Berni Egyetem) professzorok által 2005-ben létrehozott nemzetközi színháztudományi kutatócsoport. A munkacsoportba 7 ország 7 egyetemének (Hollandia, Groningeni Egyetem; Svájc, Berni Egyetem; Írország, Dublin Trinity College; Dánia, Aarhusi Egyetem; Észtország, Tartui Egyetem; Szlovénia, Lubljanai Egyetem és Magyarországon a Debreceni Egyetem) vezető kutatóit hívták meg színházkutatási doktori témában dolgozó PhD hallgatóikkal együtt. A kutatócsoport létszáma általában 20 fő körül mozog (kezdetben 9 egyetemi oktató és 11 doktorandusz).

Andreas Kotte professzor felkérésére ennek a nemzetközi kutatócsoportnak a munkájába 2005 tavaszán kapcsolódott be Dr. Balkányi Magdolna, a Debreceni Egyetemi docense a magyarországi kutatómunka irányítójaként, illetve bevonta Lelkes Zsófiát, PhD hallgatót, a DE Irodalmi Doktoriskolája Germanisztikai Alprogramjának tagját és Szabó Attilát, a Pécsi Tudományegyetem doktoranduszát.

Az együttműködés fő célja ezen kis európai országok színházi rendszereinek összehasonlító kutatása. Ezen belül egy elméleti kutatási módszer közös kidolgozása. A közös gondolkodás kiinduló pontja a színház mint komplex kulturális jelenség vizsgálata Bordieau mezőelméletének és Luhmann rendszerfelfogásának segítségével. E színházfelfogás jegyében a színházi folyamatok vizsgálata során produkciós, disztribúciós és recepciós oldalról közelít a strukturális kérdésekhez, mindvégig szem előtt tartva a szervezeti forma és az abban megjelenő esztétikum, a finanszírozás és művészi produktum viszonyait. A projekt újszerűsége, hogy egy adott ország összes színházi formáját és azok egymáshoz és a társadalomhoz fűződő viszonyát vizsgálja.

Mivel a csoport további célja az összehasonlító vizsgálat, ennek alapját a közös elvek alapján rendszerezett adatbázisok létrehozása és azok használatának egységesítése jelenti. Az így kapott közös módszertan és hasonló elvű adatbázisok lehetővé teszik a nemzeti szinten folyó kutatási munkák összekapcsolását, valamint nemzetközi és interkulturális szintre emelését.

A közös kutatás témái és formái:
A projektben részt vevő kutatók saját színházi rendszerük sajátosságait vizsgálják abból a szempontból, hogy milyen összefüggés van a színházi rendszerek struktúrája, alkotói és befogadói feltételrendszere, és a bennük létrejövő esztétikai teljesítmény, ill. nézői élmény között.
E saját színházi kultúrát vizsgáló önálló munkákat, amelyeket a kutatócsoport tagjai rendszeres éves munkatalálkozókon mutatják be, abból a szempontból vitatják meg, hogy ezekre építve milyen két vagy több országot érintő, vagyis további nemzetközi összehasonlító kutatást lehetővé tevő munka végezhető. Ez gyakorlatilag a következő formákban ölt testet: Az egyes monografikus munkák, disszertációk elkészítésének segítése. A résztvevők összehasonlító munkáiból egy közös kötet szerkesztése, ill. kiadása. A kutatócsoport munkájának első fázisára (2005-2009) ez a lazább kapcsolódású munkamódszer volt jellemző. A 2010-ben elkezdődött második szakaszban viszont már az egyre szervesebb együttműködés.  

Eddigi eredmények és az együttműködés jelentősége:
E nemzetközi tudományos együttműködés jelentősége egyfelől, elméletileg új színháztudományi kutatási módszerek kimunkálása, történeti szinten a projektben részt vevő országok színházi kultúrájának, ill. azok sajátosságainak és eltéréseinek feltárása, nemzetközi színtereken való bemutatása és tudománypolitikai szempontból fiatal, tehetséges kutatók nemzetközi kutatómunkába való bevonása, valamint eredményeik nemzetközi fórumokon (Gesellschaft für Theaterwissenschaft és az International Federation for Theatre Research színházi kongresszusain) való megjelentetése. Az együttműködés eddigi eredménye a közben elkészült 6 disszertáció és a 2009-ben Global Changes - Local Stages címen kiadott közös angol nyelvű kötet.

A kutatás második fázisa: City-Projekt
A kutatócsoport most, 2010 óta – a második munkafázisban – több új projekten dolgozik, melynek egyike a City-Projekt elnevezésű, amelyik a hét ország, hét közel azonos nagyságú városának színházi kultúráját vizsgálja komparatisztikai nézőpontból. Ennek része a mi debreceni kutatásunk is. Tavaly Lakó Zsigmond (PhD) és Vass Eszter (PISZSZ hallgató) segítségével az adatgyűjtést végeztük el, amelyben a város összes lehetséges színházi intézményét, játszóhelyét, színházi csoportját, azok éves programját vizsgáltuk meg. (Ennek eredményét használjuk fel alapul a következő szakaszban.)
Most egy közönségkutatási szakaszhoz értünk, amelyben a nézők színházhoz, színházi alkotókhoz, műfajokhoz és a konkrét előadásokhoz stb. való viszonyulását kutatjuk kérdőív segítségével.

A közönségkutatás munkafázisai:
Színházi előadások megtekintése és elemzése

Az elkövetkező 6-8 hétben a DE Pálffy István Színházi Szakkollégiumának (www.piszsz.unideb.hu) kutató hallgatói, egy PhD hallgató, Lakó Zsigmond és egy Groningenből az erre a kutatásra 6 hétre ide érkezett holland vendéghallgató, Anne Lotte Heijink megnéznek kiválasztott színházi előadásokat a város különböző kulturális intézményeiben most műsoron lévő produkcióikból és elemeznek a bevezetéskor megadott szempontok szerint.  (Akkor is, ha már korábban látták a kiválasztott előadásokat).

Közönségkutatás

A kutató hallgatók az előadás előtt és a szünetben nézőket kérnek fel az együttműködésre. Vagyis elkérik a nézők e-mail címét, hogy számukra másnap elküldhessék a kérdőívet, amit azoknak 1 héten belül kell visszaküldeni. Mivel a kutatásnak nagy korpuszon kell történnie (nagyszínházi előadás esetén ca. 200-250, kisszínházi (stúdió) előadásnál kb. 50 néző bevonásával), ezért valószínű, hogy egy-egy azonos produkció több előadására is el kell menni, hogy megfelelő számú és típusú nézővel lehessen találkozni. Ebben a Csokonai Színház, a Vojtina és más játszóhelyek munkatársai bizonyára segítségünkre lesznek, hiszen ők pontosan ismerik a különböző közönségrétegeket, mert a kutatásnak széles, s nemcsak egy-egy bizonyos közönségtípusra kell épülnie. Erre a tapasztalatra építve elemezzük a következő 6-8 hétben futó előadások várható nézőcsoportjait, s így véglegesítjük a kutatásba bekapcsolt színházi estéket.