Borbély Szilárd (fotó: Ajpek Orsolya)Borbély Szilárd drámát írt A Nagy Jászai címmel. Ennek felhasználásával készül Ráckevei Anna főszereplésével a Jászai című előadás, amelynek ősbemutatója május 19-én a Horváth Árpád Stúdiószínházban lesz. A darab eredeti változatából Borbély Szilárd részleteket közölt a Magyar Játékszín oldalán, melyek közül itt olvasható A revolver című. Feltűnik benne Jászai Mari, Széchenyi és Petőfi is...

Borbély Szilárd: A revolver
(egy jelenet A Nagy Jászaiból)

Egy lövés hangja

JÁSZAI
A nagy Széchenyit
A legnagyobb magyart
A Nagy Széchenyit megrendítette
Czakó Zsigmond halála
A reményteli drámaíró
A Kalmár és Tengerész sikeres írója
Mely darabban én Bilzennét szerencsés voltam játszani
Ez a szegény Czakó
Ki 1847. december 14-én délben meglátogatta
Csengery Antal barátját többek jelenlétében
Csengery lakásán volt a Pesti Hírlap szerkesztősége
A Hatvani utca 583-ban
A Rókus kórház közelében volt
Elkérte a falon lévő pisztolyt
Az előző napokban már több pisztolyt kért el másoktól is
Az Életképek szerkesztőjének, Jókaynak a pisztolyát
Kemény Zsigmond gróf kétcsövű pisztolyát hasonlóképpen
Czakó Zsigmond írótársai pisztolyát akarta
Nem kért pisztolyt mástól, csak íróktól
Akik tollal harcolnak, nem pisztollyal
De mégis a pisztolyukat akarta
Zavaros és titokzatos vágy
Hogy vajon miért
És amikor a jelenlévők figyelmét elterelte
Bár azok előzetesen figyelmeztették
És óvatosságra kérték
Hiszen a pisztoly töltve van, mondták
De miért van egy szerkesztőség falán töltött pisztoly
December 14-én déli tizenkettő és egy között
Ezt csak az érintették tudták volna megmondani
És amikor azok az utcai eseményekre figyeltek
Mert a vendég arra terelte a figyelmüket
Czakó a pisztolyt szájába véve elsütötte
A szájpadlását ütötte át
Átszakította a koponyáját
A vér mindent elborított
Az előbb még beszélő férfi feje szétroncsolva
Még órákig szenvedett
Míg kilehelte lelkét

[SZÉCHENYI]
Mily bátor tett
S mily titokzatos
Mily férfias viselkedés
Nem lehet hibázni
Csak egy lövés van
Nem lehet ismételni
Nincs második esély
Nem remeghet a kéz

JÁSZAI
Petőfi elítélte Czakót
Elítélte Széchenyit is
Petőfi maga volt az élet
Nem fogadta el a halált
Mégsem élte túl Czakót
Aki huszonhét évesen ölte meg magát
Petőfit huszonhat évesen ölték meg
Ferenc Jóska
A vámpírcsászár
Vérszopó
A hullarabló
Átkozott legyen
Átkozott legyen, amíg csak él
Nyomorultul pusztuljon el
Mint a kutya
Szűkölve
Vesse ki a csontját a föld
Aki megölte Petőfit
Aki megölte Széchenyit
Soha ne leljen nyugalmat

[PETŐFI]
Soha sem lennék öngyilkos
Ez a gyávaság
Megfutamodás
Félreértés
Nem értem Czakót
Nem értem Széchenyit,
aki tiszteli Czakó tettét
Nem vetem meg
De sajnálom

JÁSZAI
Én láttam kemény férfiakat sírni
Könyörögni a halálért
Szűkölni az életért
Königrätznél még csak tizenhat éves voltam
Átkozódni rettegéssel a szemükben
Legnagyobb színi iskolám az volt
A legtöbbet ott tanultam
Ahol egy leendő színész megfigyelhette
A fájdalom és a szenvedés végleteit
A halált
A szétroncsolt testet
A szétszóródott végtagokat
A kifordult zsigereket
1866. június 3-án Königrätznél indították be először
A tábornokok a vágóhidat
A hullaevő porosz császár
Amit gépesített háborúnak neveznek
Disznóbelező inkább
Húsfeldolgozó
Húsdaráló
Halálgyár
Az emberek is gépek
A gépek alkatrészei
A háború az egy gyár
Tizenhat éves voltam
Tizenhat éves markotányos nő
Gyerek voltam, akitől elvették a gyerekkorát
Apám elzavart
A mostohám nem tartóztatott
Pestről szolgálóként egy cseh bűvészházaspárhoz kerültem
Mutatványosok voltak
Inkább csalók
A küszöbön aludtam
Éheztettek
Én voltam a lábatlan nő
A lábaimat felkötötték a törzsemre
A ruha elrejtette
Teljesen elzsibbadt
Nem volt szabad sírni
Mosolyogni kellett
Hallgatni
„Tessék Tessék
A Láb Nélküli Asszony
Nem csalás
Nem ámítás
A szemérem mintaképe
Sosem teszi szét a lábát
Tessék Tessék
Csak hat krajcár”
Aztán kidobtak
Akkor már csehföldön voltunk
Prága alatt északon
Épp háborúskodás volt a porosz-osztrák határon
Így lettem markotányosnő
Egy magyar markotányos asszony vett magához
Az osztrák hadsereg kiszolgálója volt
Ő szedett fel
Ott voltam Königrätznél én is
Aknaesőben szaladgáltam
Június harmadika volt
Hogy megitathassam a férfiakat
Akiknek nem volt kezük
Nem volt lábuk
Csak törzsük volt
Csak felsőtestük
Osztrákok szerbek olaszok magyarok
horvátok csehek ruszinok románok
A monarchia katonái
Ekkor mind az anyanyelvén kiabált
Felét se értettem
Egy Hamlet egy III. Richárd dajkamese ehhez képest
De valahogy túléltem június harmadikát
Azóta is a három a szerencseszámom
A hármas szám szerencsét hoz nekem
Amikor vége lett, nem tudtam beszélni
Csak néztem magam elé
Leszereltek
Obsitos markotányosnő lettem
Megdicsértek a hősiességemért
Kaptam Bécsben háromszáz koronát
De nem tudtam beszélni
Vettem szép ruhát
Amikor a tükörben néztem magam
Még sosem volt új ruhám
Még sosem volt szép ruhám
Akkor eldöntöttem
Színésznő akarok lenni
Csak nem tudtam beszélni
Csak ültem és néztem magam elé
Vagy a tükörben a szép ruhám
Mintha nem is én lennék
Azt akartam, hogy ne én legyek
Ezért lettem színésznő

További részletek a Magyar Játékszín oldalán

A kellék »

Defloráció Königrätz alatt »